Bemutatás

Az ECL nyelvvizsgát társintézményünk, a Mária Valéria Nyelviskola szervezi.

Az ECL nyelvvizsgák kidolgozója

Európai uniós tagállamok közel 10 éves szakmai előkészítő munka után 1992-ben London központtal nemzetközi konzorciumot hoztak létre, amely az ERASMUS, majd a LINGUA program támogatásával azt a feladatot vállalta, hogy egy egységes nyelvvizsgarendszert dolgoz ki az Európai Unió tagállamainak nyelvéből. Az EU egységesítési törekvéseivel összhangban a konzorciumba tömörült tagállamok azt kívánják elérni, hogy az egyes nyelvekből letehető nyelvvizsgák mindenféle “egyenértékűsítési” eljárás nélkül nemzetközileg összevethetők legyenek egymással.

Az ECL Vizsgaközpont

1992-ben a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Titkársága a magyar nyelv képviseletében – egyetlen nem EU tagként – felvételt nyert az ECL Konzorciumba, és szakértőinek közreműködésével bekapcsolódott a tesztfejlesztési munkálatokba. A pécsi intézmény munkájának elismeréseként 1999-ben a Konzorcium úgy határozott, hogy az időközben ECL nyelvvizsga elnevezéssel nemzetközileg ismertté vált rendszer központját Londonból áthelyezi Pécsre, és az Idegen Nyelvi Titkárságot bízza meg a Nemzetközi ECL Vizsgaközpont feladatainak ellátásával: az ECL vizsgarendszer továbbfejlesztésével, a nemzetközi vizsgahely-hálózat kiépítésével, a tesztfejlesztési és a vizsga-lebonyolítási feladatok koordinálásával.

Kompetencia, vizsganyelvek

A “European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages” elnevezésből alkotott, “ECL” betűszóval jelölt nyelvvizsgák szakmai gondozását tagállamonként egy-egy neves egyetem, nyelviskola vállalta, amely végzi az általa képviselt nyelvből a vizsgatesztek összeállítását és a vizsgadolgozatok értékelését. A standardizálás során kidolgozott egységes elvek alapján angolból, németből, olaszból, franciából, spanyolból, magyarból, szlovákból, lengyelből, románból, bolgárból, csehből, oroszból, horvátból, szerbből és héberből tehető ECL nyelvvizsga. A vizsgarendszert és a vizsganyelvek közül az angolt, a németet és a magyart a NYAT akkreditálta, az összes többi ECL vizsganyelvből egyszerűsített, kiegészítő vizsga nélküli honosítással szerezhető meg az akkreditált bizonyítvány.

A vizsgák jellege

A vizsgafeladatok tartalmát és formáját a szakértők alapos vizsgálatok és speciális célcsoportokon történő kipróbálás után határozták meg. Az ECL nyelvvizsga azt méri, hogy a jelölt képes-e a különféle élethelyzetekben, a hivatással/foglalkozással összefüggő, illetve személyes/magánéleti szituációkban, szóban és írásban kommunikálni.

Összehasonlíthatóság

Az összehasonlíthatóság az ECL vizsgák egyik fontos ismérve. Ezt szolgálják a vizsgák egységes alapelvei, illetve az egységes alapelvekhez igazodó vizsgaanyagok és vizsgabizonyítványok. A vizsgák egységes alapelveinek megfelelően valamennyi nyelvből azonosak a nyelvtudás értékelésének szempontjai, kritériumai, és azonos a vizsgaanyagok jellege is.

A vizsgák megbízhatósága

A konzorcium valamennyi tagintézménye maga felelős a saját nyelvén írott tesztek kidolgozásáért és javításáért. Hogy az ECL nyelvvizsgák megbízhatóságát garantálni lehessen, valamennyi vizsgaanyagot előzetesen kipróbálnak, a vizsgaanyagok készítőit és a javítókat minden vizsga előtt felkészítik, és a kettős javítás elvét alkalmazzák. A tesztírás, a javítás és a bizonyítványkiadás egységességét a nyelvek és a szintek közötti összehasonlíthatóság biztosíthatósága érdekében az akadémiai koordinátor vezetésével egy bizottság felügyeli, amely az egyes nyelveket képviselő szakértőkből áll.

Vizsgarészek

Szóbeli vizsga

Szóbeli kommunikáció (kb. 20 perc)

A jelöltek kettesével (páratlan számú vizsgázó esetén hármasával) vizsgáznak. Az irányított beszélgetés és a hozzá társított önálló témakifejtés feladatának számát a vizsgázók egyike húzza.

Bemutatkozás

Irányított beszélgetés

A vizsgázó által húzott számhoz tartozó téma alaján a vizsgáztató kezdeményezi a beszélgetést, és a vizsgázókhoz intézett kérdésekkel segíti a két vizsgázó közötti beszélgetést.

A vizsgarész célja, hogy a két vizsgázó között beszélgetés alakuljon ki az adott témáról. Fontos, hogy a vizsgázók tudjanak kérdéseket feltenni egymásnak, képesek legyenek reagálni a vizsgázótárs által elmondottakra, merjenek kommentálni, ellentmondani, ha véleményük eltér társuk véleményétől.

Önálló témakifejtés vizuális stimulus alapján

Az egyes témák kifejtéséhez 4-5 képből álló képmontázs áll rendelkezésre. Szükség esetén a vizsgáztató kérdésekkel segíti a vizsgázókat.

A vizsgarész célja, hogy a vizsgázók önállóan, logikusan felépített gondolatmenet alapján, minél kisebb vizsgáztatói segítséggel tudják kifejteni gondolataikat.

A vizsgarésznek nem az a célja, hogy a vizsgázó a képmontázs egyes képeit részletesen leírja. Ehelyett arra kell törekedni, hogy a képmontázs által sugallt témáról beszéljen a vizsgázó.

Az értékelő és a vizsgáztató külön-külön értékeli a vizsgázók teljesítményét.

A szóbeli kommunikáció értékelésének szempontjai és az elérhető pontszámok:

2. Hallott szöveg értése (időtartama a hangfelvétel hosszától függően változó)

A vizsgázónak felvételről elhangzó 2 szöveg kétszeri meghallgatása alapján a kapott feladatlapok helyes kitöltésével kell igazolnia, hogy képes megérteni a vizsgaszint követelményeinek megfelelő nehézségű beszélt nyelvi szövegeket.

Írásbeli vizsga

1. Írásbeli kommunikáció

A jelöltnek két (megadott szószámú) fogalmazást kell irányítási szempontok szerint írnia. A fogalmazások megírásához nyomtatott szótár használható. Az értékelés szempontjai, ill. az elérhető pontszámok:

2. Olvasott szöveg értése (szintenként eltérő terjedelem az eltérő szószám miatt)

A vizsgázónak két (különféle típusú) szövegértési feladat helyes megoldásával kell igazolnia, hogy szótár nélkül képes a vizsgaszint követelményeinek megfelelő nehézségű általános szöveg tartalmát megérteni.

Feladattípusok megtekintéséhez kattints ide!

Tesztinformációk

Értékelés

Sikeres komplex vizsga

egy vizsgaidőszakon belül mind a négy mért készségből minimum 40%-os teljesítmény, és a négy készség eredményének minimum 60%-os átlaga esetén.

 Például:

40% írásbeli vizsga átlag + 80% szóbeli vizsga átlaga = SIKERES KOMPLEX VIZSGA!

vagy

45% bármelyik készség + 60% bármelyik készség + 60% bármelyik készség + 75% bármelyik készség = 60% = SIKERES KOMPLEX VIZSGA

Sikeres írásbeli vagy szóbeli vizsga

az adott részvizsgához tartozó két készség készségből minimum 40%-os teljesítmény, és a két készség eredményének minimum 60%-os átlaga esetén.

A változás kizárólag a 2016. decemberi időszaktól kezdődően érvényes, visszamenőleges hatálya nincs. Az újfajta eredményszámítás csak az egyvizsgaidőszakon belül letett komplex vizsgára vonatkozik, külön vizsgaidőszakban letett írásbeli és szóbeli vizsgarészek nem kompenzálhatják egymást.

A mért készségek és pontértékük

A szóbeli kommunikáció értékelésének szempontjai és az elérhető pontszámok:

Az írásbeli kommunikáció értékelésének szempontjai és az elérhető pontszámok:

A készségenként elért pontszámokat számítógépes rendszerünk külön-külön százalékká alakítja át. Az írásbeli, valamint a szóbeli vizsga eredménye az adott vizsgát alkotó két készség feladatainak megoldásáért kapott pontok százalékban kifejezett átlaga.